Tavaly a vegetációtüzek által sújtott régiók közel fele kiemelt természetvédelmi terület volt Európában

Megosztás

Világszerte erdő- és vegetációtüzek tombolnak, nemrég Rodoszról kellett magyar turistákat evakuálni. A Másfélfok új anyagában a 2022-es európai vegetációtüzeket veszi számba, és hogy ezek mennyire érintették a természetvédelmi területeket és a biodiverzitást.

2017 után a tavalyi év volt a legrosszabb a vegetációtüzek pusztítását tekintve az Európai Unióban. 2022-ben 837 212 ha nagyságú terület égett le [ez kb. a grúz szakadár köztársaság, Abházia mérete], ami bőven meghaladja a 2021-es értéket (449 342 ha). A legtöbb tűz márciusban alakult ki, de a legnagyobbak júliusban pusztítottak.

Mivel a tűz nem ismer határokat és egyezményeket, a védett területeket sem kíméli: az összes leégett terület kb. 44%-a Natura 2000-es volt, ez az elmúlt 10 évet tekintve rekordnak számít. A legnagyobb mértékben (kb. 75%) Spanyolországot, Romániát és Portugáliát érintette a védett területek vesztesége. . A tűz számára legkedvezőbb feltételek jellemzően a kontinens déli régióiban találhatók és ez több területen magas ökológiai sérülékenységgel párosul (pl. Spanyolország, Olaszország). A skandináv országok és a Brit szigetvilág kivételével szinte egész Európa érintett.

Portugáliában 2017 óta ez volt a legrosszabb tűzidőszak, az EU országai közül a harmadik leginkább értintett volt. A hat évvel ezelőtti esettel összefüggésben portugál fiatalok fordultak bírósághoz, az éghajlatváltozással kapcsolatos tétlenség és ennek életveszélyt jelentő hatásának ügyével.

Hazánkban a leégett terület kb. fele volt Natura 2000-es (4297 ha), ami a teljes országban levő Natura 2000-es területek 0,039%-át teszi ki.

Az ún. tűzidőjárás index (FWI: Fire Weather Index) a tűz intenzitását jelzi, a terjedési sebesség és az elégett anyag mennyiségének kombinálásával; az 50-es érték már meglehetősen extrémnek számít. Ez az index Magyarországon 2022 nyarán jóval az átlagos érték felett (sőt, esetenként a 90. percentilis érték felett) alakult, márciusban volt a csúcs.

Törökországban nem tavaly, hanem 2021-ben voltak igazán pusztító vegetációtüzek. Megvizsgálták, hogy egy 4210 km2 kiterjedésű terület biodiverzitását hogyan érintették a tüzek. 696 km2 sérült, amely számtalan növény- és állatfaj, ezen belül is 56 emlősfaj (denevérek, macskafélék, rágcsálók, nagytestű emlősök) élőhelyéül szolgált. Ezen fajok 88%-a nem fenyegetett, de 3,7% a mérsékelten fenyegetett és 7,4% sebezhető kategóriába esik a Vörös Lista alapján.

A török vizsgálat szerint néhány faj idővel regenerálódik a tűz után, az aktivitást és a terület visszafoglalását tekintve is. Tehát fontos, hogy a leégett részeket ne foglaljuk el és alakítsuk át például mezőgazdasági területté, mert idővel visszatérhet a természet.

Európában a hőmérséklet emelkedése várható a következő évtizedekben és a nyári aszály fokozódása is valószínűsíthető, elsősorban a déli területeken.A meleg és száraz időjárási körülmények pedig kedveznek a vegetációtüzek számára, ezért azok gyakoriságában és intenzitásában is növekedés várható a kontinensen.

Ha a jelenlegi értékhez képest 3 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor 15 millióval növekedhet meg azon emberek száma, akik évente legalább 10 napon keresztül magas vagy extrém tűzveszélynek vannak kitéve..Ha azonban 1,5 foknál korlátozzuk a felmelegedést, akkor „csupán” harmadakkora a kockázat és 5 millióra tehető ez a szám.

Európában a legtöbb tűz emberi hanyagsághoz vagy éppen szándékos gyújtogatáshoz köthető, de a figyelemfelkeltő kampányok és megelőzési programok segíthetik ennek csökkentését.

Hosszútávon a kevésbé gyúlékony fajok preferálása, vagy a vegyes erdők is megoldást jelenthetnek. Továbbá a terület tudatos kezelése is csökkentheti a sebezhetőséget, például természetes akadályokkal (termőföld) meg lehet akadályozni a tűz terjedését és így csökkenteni a leégett területek nagyságát. Az erdők fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, számos ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. A klímaszabályozás mellett a szén- és vízciklusban, a biodiverzitásban és a levegő tisztításában is jelentős szerepet töltenek be; élőhelyet, élelmet, orvosságot, faanyagot, munkahelyet biztosítanak.

Kapcsolódó cikkek